December 27.-én a szokásos sétámon az erdő egy csodás ajándékkal lepett meg:egy bátor őzikével.
Korán reggel még vastagon deres volt a fű,és ő a zöldebb részt legelte. Annyira közel engedett,hogy megérinthettem az orrát. Egy kicsit hátrább lépett,de győzött a kivácsisága.... Szinte minden porcikájával figyelt,szemmel tartott,de engedte,hogy fotózzam. Számomra a legszebb ajándék volt ebben az évben.
Ma már 28.-án az egész napos havazás után vastag hótakaró borít mindent,fotózni nem nagyon lehetett,az erős szél kavarta a sűrűn hulló pelyheket,a gépem meg nem vízálló....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése